Léleknyugalom Halottak napján – a thai masszázs és az emlékezés közös ereje
Mindenszentek vagy halottak napja? És hogy jön ide a halloween?
A mindenszentek és a halottak napja közötti különbség nem mindenkinek világos, ami nem csoda: a két, egymást követő ünnepnap összemosódott a néphagyományban is. Régóta a halottakra való emlékezés szokásai, rítusai uralják mindenszentek napját is. Ráadásul november 2-a általában már munkanap, így ma is november 1-je, mindenszentek napja sokak számára a halottak napi teendők ideje. Magyarországon 2000 óta munkaszüneti nap.
A keresztény felekezetek tagjai és mások is ki szoktak látogatni a temetőbe a két nap valamelyikén. De érdemes tudni, hogy a reformátusok hivatalosan egyik ünnepnapot sem tartják meg. Szokásként meghonosodott az ő körükben is a temetőlátogatás. Ám hivatalosan sem a halottak napja, sem a mindenszentek nem egyházi ünnepük. Ők a reformáció emléknapját ünneplik október 31-én, idén (2018) éppen az 500. évfordulót. Az evangélikusoknál és az unitáriusoknál viszont egyházi szinten is nyilvántartják a halottak napját.
A dolgot tovább bonyolítja, hogy sokak örömére, mások felháborodására az angolszász kultúrkörből származó, a kelta mitológiára visszavezethető halloween szokásai is kezdenek meghonosodni. A halloween estéje október 31-e.
Alapgondolata – hogy a holtak szellemei ezen a napon visszatérnek a földre – a keresztény magyar néphagyományban is visszaköszön, még ha az egyházak természetesen nem is osztják ezt. A halloween számos elemében emlékeztet a halottak napjára. A kelta ünnep a római hódítás után összemosódhatott a római szokásokkal. A rómaiaknak is volt halottakra emlékező ünnepük, a feralia, amely hasonló szokásokkal és tilalmakkal járt, mint amit később a magyar néphagyományban is látunk. Például virágot és ételt vittek a sírokra, zárva tartották a templomokat, és nem áldoztak. Ezt az ünnepet formálta át később saját elképzelései szerint az ókeresztény egyház.
A november 1-jei mindenszentek katolikus ünnep: ilyenkor a megdicsőült lelkekről emlékeznek meg, tehát nem csak azokról a szentekről, akik nevesítve vannak a kalendáriumban, hanem minden lélekről, aki üdvösségre jutott. Ez „a megdicsőült egyház ünnepe”, a halottak napját viszont azoknak a lelkeknek szentelik, akik hitük szerint még a tisztítótűzben szenvednek, vagyis ez „a szenvedő egyház ünnepe”.
Tudta?
- A halottak napjáról a magyar katolikus parasztság úgy tartotta, hogy ez a halottak visszajárásának ideje is. Egyes vidékeken éjszakára ételt is kikészítettek a halottaknak, vagy a temetőbe, a sírokra vitték ki.
- A magyar katolikus néphagyományban tilalmak is kapcsolódtak a halottak napjához, például nem volt szabad befőzni és kenyeret sütni.
- Az ortodox egyház nem a római katolikus halottak napján emlékezik meg az elhunytakról, hanem a pünkösdi időszakban.
- Az orosz egyházban külön halottak napját tartanak az elesett vitézek emlékére október 21-én.
- A halottak napja a szegényekről való gondoskodással is összekapcsolódik. A katolikus hagyományok szerint azért kell alamizsnát adni, hogy a halott megszabaduljon a purgatóriumból.
- Egyes magyar falvakban nemcsak halottak napján, hanem egész héten, „a halottak hetén” tiltották a munkát, hogy ne zavarják meg a holtak nyugalmát. Máshol viszont politizálásra használták mindenszentek napját, egyes falvakban hagyományosan ezen a napon tartották meg a bíróválasztást.
A halottak napjának ünnepét a keleti egyházban már 380-ban megülték, minden vértanúról megemlékezve. A nyugati egyház liturgiájába IV. Bonifác pápának köszönhetően került be, aki – miután megkapta a minden pogány isten tiszteletére épült római Pantheont – 609. május 13-án Mária és az összes vértanúk tiszteletére szentelte fel.
Először a Kr. u. 636-ban elhunyt Sevillai Izidor püspök rendelte el a szerzeteseinek, hogy a pünkösd utáni napon a halottakért misézzenek. Széles körű elterjedése Odilo clunyi bencés apát nevéhez fűződik. Utasítására a szerzetesek a mindenszenteket követő napon misékkel, zsoltárokkal, alamizsnával emlékeztek meg a halottakról. Egyházi rítus volt a halottakért végzett esti könyörgés, harangozás is.
Köszönet R.Kiss Kornéliának az MNO munkatársának az információkért
Ebben a csendes, befelé forduló időszakban különösen fontos, hogy ne csak az emlékezésnek adjunk teret, hanem saját lelki egyensúlyunk megőrzésére is figyeljünk. A thai masszázs nemcsak testi felfrissülést, hanem belső elcsendesedést is kínál – segít lelassítani, elmélyülni, és kapcsolatot találni önmagunkkal. Az emlékezés és a nyugalom kéz a kézben járhatnak: engedjük meg magunknak a gyógyító pihenést is.
A thai kultúra mélyen tiszteli az élet körforgását és az elengedés művészetét. A „mai pen rai” filozófiája – amely a dolgok könnyed elfogadását, a jelen megélését és a belső béke megőrzését hirdeti – különösen inspiráló lehet a halottak napja csendes perceiben. A thai szemlélet emlékeztet minket arra, hogy a múlt tisztelete nem zárja ki a jelen örömeinek megélését. Engedjük meg magunknak a könnyedséget, a gyógyító érintést és a csendes megnyugvást – akár egy thai masszázs formájában.
